Arcok és álarcok, felszentelt bálványok
Az évek múltak így, de semmi nem változott
Királyok jöttek sorra, birodalmak hulltak porba
Törvény és szent beszéd, de kié a dicsőség?
Elmúlt pár évszázad, a nép újra fellázad
Bár az utolsó szó úgyis mindig a hatalomé!
Sikoly az éjszakában, máglyán pokolra szállnak
Mindent elsodor, elnyel a sötétség
Mondd! Merre visz az út? - A végzetünk felé?
Az ember mikor jut? - A csillagok közé?
Hogyha nem figyel, véget ér az út, s porba hull
Ne folytasd a háborút!
Szentek és álszentek, csillagok, jelvények
Gyűlöld a véredet, ezt tanítják
Gyilkosok jönnek sorra, birodalmak most is hullnak
Elmúlt pár ezred év, de mondd, kié a dicsőség?
Kórus:
- Küzdj, és fény gyúl az éjben
- Hidd el, hogy van még kiút
- Más választásunk nincsen
- S a Föld fénybe borul
- Nem számít más
- Nincs választás
- Nem számít más
- Nincs választás
- A Föld a miénk, tehát védeni kell, hogyha élni
szeretnénk még
- Nap melegében, éj hidegében, emberi vértől védd
- Évmilliók jeges napjain át
- Évezredek poros útjain át
- Évszázadok sötét harcain át
- Az égen, a földön, a tűzön, a vízen át ...
- Küzdeni kell |
