Utolsó év, elmúlik a nyár
Figyelnek bennünket, közel a határ
Készülj az útra, nem lesznek fegyverek
Egyedül megyünk, ahogy a többiek
Mindenki menekül, elöl a félelem
Átsüt a nap, még átsüt a hegyeken
Elől a félelem, hátul a fájdalom
Utolsó szó a néma szájakon
Lehunyom a szemem, én nem akarok látni
Búcsúzik a vezér, én nem akarok várni
Gyáva vagyok én is, halott aki marad
Halottak a hősök, de én sosem voltam az.
Holnapra vége, figyeld a két kezet
Integet, neked adja a jeleket
Nézd, csak nézd: ennyi év után
Nem felejt újra rád talál
Nézd, csak nézd: túl a hegyeken
Ránk ragyog, valami keleten
Indulunk, te meg a félelem
Nem marad semmi érzelem.
Lehunyom a szemem és látom a holnapot
Mindenből elég mind a két oldalon
Elmegyünk, vár a képzelet
Elmegyünk, én sosem voltam itt!
Üres az ország, menekülj el
Jöjjön, aminek jönnie kell
Tombol a vihar, a forradalom
Mások jönnek más utakon
Nincsen helyed, nincs szereped
Elvesztetted az emberedet
üres az ország, menekülj el
Jöjjön, aminek jönnie kell.
Jobb lesz, hidd el, a csillagokon
Még egy csillag a váll lapodon
Üres az ország, ki lesz a hős
Ki marad itt, ha eljön az ősz.
Mi lesz, ha látom, mi lesz, ha nem
Egy rohadt világból nem kell nekem
Lobog a máglya, viszi a szél
Egy elhagyott ország aludni tér
Hős leszek én is, ha hős, aki lát
Mindenki védi a maga igazát
Hős leszek én is, ha hős, aki lát
Te csukd be a szemed és fogd be a szád
Aludj! |
