86-nak vége van, itt ránkszakadt az idő.
ugy hull, úgy hull, úgy hull...
A rádió is lassan szól, öreg ember beszél a dolgokról.
(Nem én voltam! Nem én voltam!)
És idô elôtt egy tél beáll, és ökölbe szorít
a rádiónál, - kicsi ember, még alig jár,
alig beszél, már valamit kér!
Megáll a város a hóesésben,
valamit nem ért a hirdetményen.
úgy vagyok, mint a moziban,
csak végignézem a filmet, és ülök
és hallgatok, és ülök és hallgatok,
a végén lehet, tapsolok... (Jaj! Jaj!)
És ido elott egy tél beáll...
Megáll a város a hóesésben,
valamit nem ért a hirdetményen. |