Ez a város olyan, mint én.
Nincs bennem semmi biztató.
Én tudom, hogy mire van szükségem,
és megmondom, mi a jó.
- Ez a jó, ami most van!
Akkor nekem se kell más.
Ez van, és mi szeretjük egymást.
Nem igaz? (Nem igaz.)
Kire, mire érkeztem?!
Megszakadok ebben az életben!
Pedig én még akarok valamit az Élettôl.
engedjétek legalább a mellét megfognom,
az én tenyeremben keményedjen meg,
megcsókolnom még mielôtt megdöglünk!
Mi az, hogy élek, és nem hirdetem?
Az élet elé szó nélkül fekszem.
Pedig én még...
Ez fogadkozás, holdfogyatkozás.
ebbôl az életbôl nem lesz folytatás!
Pedig én még...
Pesti zuhanás, - Alföldi csend,
ilyen az élet - és nem hiszed.
Végignézel - kies vidék,
hogyan lehet ilyesmi még?
Ilyesmitôl elborulva, maga-magától eldurvulva,
egy egész tucat nemzedék éli a kibaszott életét!!!
Pedig én még... |
