Alig vagyok veled és másra áll a szám:
de jó, hogy így vagyok!
Még nem beszélhetek,
úgy ahogy szeretnék, nem tudok.
Micsoda kor!
Micsoda lábak alatt vagyunk, hogy álmodunk:
látod, így is lehet.
Látod, ilyen idôben is, ilyen idôsen is!
Ebbôl a napból is eltelt az a 23 év, amit másra
szántam, és téged is, ha komolyan venném, ha-ha
halálra szánva vagyok veled! Beszéljünk csak róla,
azt akarom, hogy az ágyamon valami komoly dolog legyen,
mielôtt elmész, vagy elszállsz velem, vagy ellenem!
Micsoda áron!
Valami álom az alföld közepén, a határon -
magamat hagyjam el, vagy valaki mást!
Minket a római légiók is elkerültek,
civilizált kínaiak segíthetnek talán,
- én elutazom - még 15 év, valahogy-valahogy
ki lehet bírni még ezt az éjszakát,
fôleg, ha engem is megtalálsz, mielôtt
elmész, vagy elszállsz velem, vagy ellenem!
Micsoda áron!... |
