Menetel a sereg a csatamezőn,
Kik még életben maradtak.
Csak egy hit az Isten és egy a Remény,
De kegyelmet nem kapnak.
Nyomukban a halál; a megváltás,
A holnap is új nap, de nem hoz mást,
Villámot és reteszelt robbantást.
Reggelre úgyis csak hulla maradsz,
Ha nem, ma kezedhez új vér tapad,
Hát bízva bízz! Szemedből könny fakad.
Az egységed régen elhullott már,
A pokol vár rád vagy a mennyország?!
Nem tudom, és nem érdekel,
Senki előlem nem futhat el!
Az áruló a csapatban van,
Egy cél; hogy megöld még életben tart.
Télből lassan nyár lesz újra,
Az áruló mind megúszta.
Refrén:
Ha hősként halsz meg, sár temet be,
A saját csatád nem nyered meg,
Elárultak, ezt láthatod,
Tarkón lőni az állatot!
Tarkón lőni az állatot!
Tarkón lőni az állatot!
Tarkón lőni az állatot!
Az egységed régen elhullott már,
A pokol vár rád vagy a mennyország?!
Nem tudom, és nem érdekel,
Senki előlem nem futhat el!
Az áruló a csapatban van,
Egy cél; hogy megöld még életben tart.
Télből lassan nyár lesz újra,
Az áruló mind megúszta. |
