Beteg ez a világ, tele van bajjal
Mélyebbre süllyedünk minden nappal
Az alagút sötét, egy szikra sincsen
Hogy mutassa az utat kifele innen
Mert előre törünk, fel a csúcsra
Elnyomva mindenkit egyeduralomra
Ki következik, üvöltöd újra,
De dinamiton ülsz és ketyeg az óra
Oltári remény, fegyver a kézben
Ujjak a ravaszon, remegnek éppen
Némán menetel az ember sereg
Mögöttük mindenhol a Halál lebeg
Átkozottak lettünk a szakadék közel
Bomba-gyárban lőpor mellett játszunk a tűzzel
Nincs visszaút, jön a lejtős csúszda
Pusztulásra ítélt a világ sorsa |