Nincs ami elszakít,
Erősebb mindennél,
Ez a kötelék,
Amit az élet font szívem köré!
Nincs ami elszakít,
Ide tartozom,
Ide érkeztem,
Itt csókolt a fény először homlokon!
Tengernyi emlékem,
Itt mindig megtalál,
Szeretem a nyári záport,
A tomboló szél hangját,
Az őrző Kárpátok
bíztató szavát,
S a fémszínü Duna tükrében, ki megtalálja önmagát.
Refr.:
Csábít a végtelen, de én maradok,
Ezer láncot és lakatot,
Szívemen semmi nem tépi szét,
Nekem itt szép a föld az ég!
Ezerszál köt, emlékdarabok,
Fák, a bokrok, a csillagok,
Itt lássam minden reggel,
A Keletről felkelő napot! |