Ha már túl sok a hullám a fejed felett,
Eltakarja a kék eget.
Egyre húz a mély, tűnik a fény,
Csak süllyedsz, fogy az oxigén.
Csábító szabadesés után,
Az ernyőd nem reagál,
Közeledik a föld, a félelem üvölt,
Rémálmodból kelt az ébresztőd.
Ne álmodd az életed, éld az álmaid,
A világ hidd el végül, rád mosolyog, rád kacsint!
Refr.:
Rólad szól, te írod a sorsod,
Ha álmokból építed világod,
Akkor sincs baj, élvezd míg tart,
Ahogy a cél felé a szíved hajt,
Zárd ki a valóságot,
Ezt a bábeli zűrzavart!
Van, hogy csak jönnek a pofonok,
Jobbról- balról már nem is tudod.
Van, hogy csak egy felhő van az égen,
Az is eltakarja épp a napot.
Néha senki nem figyel rád,
Nincs ki meghallgat, nincs egy jóbarát.
Kidobnak az ajtón, ott van az ablak,
Nincs az a siker amit ingyen adnak!
Ne álmodd az életed, éld az álmaid,
A világ végül majd, rád mosolyog, rád kacsint!!
Refr.:
Rólad szól...
Éld úgy, hogy minden perce aranyat érjen,
Ne hagyd hogy megtörjön Téged, ha más volt a terveidben!
Refr.:
Rólad szól... |
