Ez nem egy véres csatamező,
Itt nem hullanak fejek,
De térdre kényszerít, halálom hozza
Igéző szemed!
Ahogy két kézzel szívemet fogod,
Ritkábban dobban,
Lélegzeted a hangod,
Kábító, sötét szólam!
Te vagy a szépség, én a szörnyeteg,
Egymástól és a vágytól lettünk végleg részegek!
Életünk vásznára festett színeket,
Díszítik a Piros Karikás Részletek!
Többé soha nem lesz tiszta az ég,
A sors megbélyegez.
De viharban, jégesőben
Ugyanúgy jó veled!
Együtt mámomrban fuldokolva,
Mentőöv nem kell,
Csak velem legyél, ha az örvény lehúz,
Ha a mélység elnyel!
Te vagy a szépség, én a szörnyeteg,
Egymástól és a vágytól lettünk végleg részegek!
Életünk vásznára festett színeket,
Díszítik a Piros Karikás Részletek! |
