Versszak 1
Vörös és zöld, hajában a festék,
Kék tintával tetoválták a testét.
Rám talált egy részeg pillanatban,
Aztán eltöltöttünk néhány görbe estét.
Versszak 2
Rám mosolygott, mintha ő is tudná,
Szomjas vagyok, és éppen azt akarnám.
Megkínáljon pár csepp érzelemmel,
Csendben nézett rám, és halkan így szólt hozzám.
Versszak 3
Apró szívén a kulcslyuk tárva nyitva,
Ahogy néz rám, a lelkem tartja fogva.
Ha tehetném, soha nem engedném el,
Követném őt jóban, és a rosszban.
Versszak 4
De másnap reggel egyedül fekszem újra,
Csak álom volt ez a néhány napos túra.
Ha nincsen közös jövőnk itt a földön,
Az egész világot taposnám a porba.
Refrén 1
Ne mondd, hogy nem akarod, tudom, hogy az a bajod,
Tele vagy te is érzem, szenvedéllyel.
Lehet, hogy belehalok, ha mindent neked adok,
Gyere, és játsszuk el ezt minden éjjel!
Refrén 2
Még most is azt akarom, és ugyan az a bajom,
Tele van minden részem, szenvedéllyel.
Lehet, hogy belehalok, de mindent neked adok,
Gyere és játsszuk el ezt minden éjjel! |
