Az alkony Ősz eljövetele
Rövidülnek a napok, az életerőm lassan elfogy,
A szenvedélyek évszakából parázsló szívem hamuvá fájdul,
Felkészülök lassan a télre, s a csontot metsző fagyos szélre.
A halott levelek barna teste a földre hullva sóhajt lépteim alatt.
Rozsda színt ölt a természet,
Bearanyozza megélt éveimet.
Az elmúlás kezdetének jelképe.
Az alkony Ősz eljövetele.
A halott úton sétálva elmerengek az életemen.
Biztos lehetek e benne, hogy mindent helyesen tettem?
Gondolataim áromlása, szenvedélyek forrása…
Az új tavaszara várva szemem lassan lehunyom.
Rozsda színt ölt a természet,
Bearanyozza megélt éveimet.
Az elmúlás kezdetének jelképe.
Az alkony Ősz eljövetele.
Elszigetelt álmok, fakó fényvirágok
Némaságba fonódó szürke kiáltások
Az őszi lélek tó víztükrében látom,
Miként fodrozódik ráncossá arcom.
Rozsda színt ölt a természet,
Bearanyozza megélt éveimet.
Az elmúlás kezdetének jelképe.
Az alkony Ősz eljövetele. |
