Jövendőmondó
Előtűnt a semmiből, nem tudta senki honnan.
Elméjének szépsége csak a tükörképében csillant,
Némasága ordított a kopár falak között,
Szótlanul várta a halált saját tükörképe előtt.
Jövendőmondó… kiszáradt szemével mindent lát.
Feketén síró sivatagi délibáb.
Nem hitték el a bölcsek, miként jő el a vég.
Csalással vádolták, az igazságtól mindenki félt.
Máglyára vele tápláljuk a tüzet.
Szenes csontjait a föld kapja majd meg.
Jövendőmondó… kiszáradt szemével mindent lát.
Feketén síró sivatagi déli báb.
A sors tükrében csillan az élet
Kiszáradt szemében hollófény ébred,
Látja a jövendőt.
A Haldokló Könnytemetőt
Előtűnt a semmiből, nem tudta senki honnan.
Elméjének szépsége csak a tükörképében csillant,
Elsuttogta nekünk halkan a jövendőt.
De nem tudtunk felébredni nyomorult életünkből. |
