Térdre hull mind, ki áll előtte
Nem fél senkitől sem a halál
Lehet pénzed vagy büszkeséged
Akárki vagy, úgyis rádtalál
És nem számít semmit már a pénz
Nézz önmagadba, és mondd meg mennyit érsz
Lövészárkok néma csendje
A hullák bűze fojtogat
Eljön közénk a végtelenből
Megtölteni a sírokat
Csontos keze, ha átölel
Talán elbúcsúzhatsz még, de menni kell
Koldus vagy király, bűnös vagy szent
Nem számít hol élsz, hogy lent vagy fent
Egy intésére cserben hagy a lét
Tovatűnik a sok-sok hosszú év
Inkvizítor és eretnek
Állva most senki nem marad
Felégetett falvak, nézd
A földig rombolt várakat
Álmatlan, jéghideg éjszakák
Szemeiből a semmi néz vissza rád
Koldus vagy király, bűnös vagy szent
Nem számít hol élsz, hogy lent vagy fent
Egy intésére cserben hagy a lét
Tovatűnik a sok-sok hosszú év
Mennyi minden, mindhiába
A földi élet ha elhagyott
Nem válogat, visz magával
Urat, szolgát és papot
Hosszú penge csontkezében
Az erekben megfagyott a vér
Szárnycsattogás a vaksötétben
A felvonás lassan véget ér...
Koldus vagy király, bűnös vagy szent
Nem számít hol élsz, hogy lent vagy fent
Egy intésére cserben hagy a lét
Tovatűnik a sok-sok hosszú év |
