Menj, rohanj el, rohanj el, ez nem az az álom, ami neked kell,
Rohanj el, vagy írd át, a történelem lapjait nem a vesztesek
Írják, hát nézz le rám, a bajban én ott leszek bármit is csinálsz.
Fogadj el, ne bírálj, önmagamért szeress, ne máshogyan kívánj.
Áldott légy, ez vallomás, csak mi ketten és egy furcsa látomás.
Ölelj át, és bízd rám, ha útközben elesünk az nem a te hibád.
Majd felkelünk, felébredünk, hiszen nincs már más, mit elveszthetünk.
Csak két ember, szép emlékkel, és a szívükben két hatalmas, két hatalmas lékkel.
Menj, rohanj el, rohanj el.
Ez nem az az álom, ami neked kell.
Menj, rohanj el, rohanj el.
Ez nem az az álom! |
