Bocs, de nincs erre altató,
szól hozzám tágra nyílt szemmel
egy reggeltől betépett álommanó.
Kínálna még, de már nem kell.
Hát ez is egy dolog.
Ugye, te sem gondolod
komolyan?
Aludni kéne,
de tudod, hogy nem vagyok
olyan.
És egyre csak, egyre csak szüntelen
dörömböl a picinyke motor.
Úgy érzem, mintha bennem
harcolna Menny és Pokol.
átkozott harangok, tücskök, madarak!
Hagyjatok!
Aludni kell,
anélkül meghalok.
Bárányok gurulnak halkan.
Mi újság, álmatlan ember?
Képújság illatos vajban.
Kínálna még, de már nem kell.
Átkozott harangok, tücskök, madarak!
Hagyjatok!
Aludni kell,
anélkül meghalok.
Minden olyan, mintha
az volna ami, de mégsem.
Hogy tudsz így aludni, mikor
tudod, hogy nem alszom én sem.
Azért vagy itt, hogy te légy
az álmatlan párom.
Eleget néztelek, jöhetne már az álom,
úgy várom. |
