Emlékszel, régen,
csak ráztunk a téren,
Nem volt még vesztes
és nem volt nyerő
Jó volt az este,
de mindenesetre,
nem volt még férfi
és nem volt nő
Egyszer egy reggel,
eltűnt a szárnyad,
S egész nap vártad,
hogy majd csak kinő.
Semmit se szóltál,
eladó voltál,
S álmodban megvett
egy emberevő
Olcsó vagy,
de még annál is olcsóbb a bér,
Amit egy ember kér.
Hé szendvicsember
mondd vitorlád mennyit ér,
Ha csak úgy fújja a szél?
Ez már nem rád vall,
csak beszélsz a fákkal,
Bolonddá tettek,
bolond idők
Bőrödön reklám,
csak a péniszeden nincs tán,
Hé szendvicsember
már nem vagy menő!
Ez nem a tiéd,
ez valaki másé,
Az idő, a táj, a nő,
meg a pokol
Valami ismeretlen
helyen fekszel,
és a konyhában csendben
zümmög a Sokol |