Ez a kép még sötét, hogy mi volt velem tegnap,
Tudod a pénz az asztalon, a kezemben egy lap.
Vörös fényben a függöny olyan, mint a szád
A pohár tele pezsgővel, tudom, megkapom, ami nekem jár.
Ez a lány tudom, hogy üzlet és mindig ellenem játszik,
De tudom, van, ami mindig eltakar, a csaló nem mindig látszik.
Az évek szállnak felettem, és elegem van az egészből,
Engedj erőt meríteni egy zsák marokkói kőből.
A pult mögül már más arc köszön vissza,
Te vagy itt egyedül, aki a vérem szívja.
Miért nem kell ez a reggel, soha nem ébredek tiszta fejjel.
Engedj el, engedj el, ha veled semmit nem érek el.
Ez a lány tudom énrám vár, ma este csak az enyém.
Nem olcsó de megéri a pénzét, mindene a szenvedély.
Lázban ég, és forró a teste, de nem győzhet le engem,
Én jobban égek minden vágytól, más tűz van a szememben.
Holnap reggel úgysem köszön vissza,
Te vagy itt egyedül, aki a vérem szívja! |
