Szabadon élek annak születtem, így hoztak engem létre.
Nem vagyok szolga, nem kérek semmit, sohasem lépek a fékre.
Előre gyorsan hajtom a rosszat, megvet az ember érte.
Hiába szívom, még sokáig bírom, rántom a kormányt félre.
Aztán valahogy egyedül, lassan lemerül a cigim a végét járja.
De nem állok fel nincs kedvem járni ma már a kutya se bánja.
Ahogyan élek, szabadon lépek előre az ingoványba.
Lassan merülök még mindig szédülök kitépek a nagyvilágba.
Mocskos a bőröm, rágom a körmöm nagyon rohadtul élek.
Hiába szóltam a fejemet fogtam tőled semmit se kérek.
De talán a rendőrök képe, a gengszterek vére kiábrándíthat téged.
Nincsen pénzed, kellene lépned, mert sohase álmodsz szépet.
Mert nekem ez túl vad, a nap alatt ennyi béna.
Lehetnék akár mártír, de maradok inkább néma. |
