A Modern hollómese a nem politikai pályát választó madár mélyen szántó gondolatait tartalmazza.
Csikorog a hideg,
Lábnyomok a hóban.
Ülök a faágon,
Egy izomtrikóban
Egy bajom van nekem,
Nem lehettem páva,
Sajnos nem lehetem
Tulipánosláda!
Nem lehettem politikus,
Nem lehettem féreg,
Gerinc nőtt a hátamba,
Bocsánat hogy élek!
Refr.:
elkallódtam kézen - közön,
Utánam jött a vízözön,
Egy kopasz faágon ülve
Holló mondja kár,
Hogy nem lettem politikus.
Ez az eset így tipikus
Milyen kár hogy öreg vagyok
Messze már a nyár!
Csikorog a hideg
Lábnyomok a hóban,
Öreg holló meditál
Egy izomtrikóban.
Nem lehettem fogoly
Nem lehettem fácán
Nem lehettem isten
Lehetek még Sátán!
Fekély vagyok csupán
Púp az erdő hátán
Ujjal mutatnak rám
Megintett a Sátán!
Refr.:
Elkallódtam kézen közön,
Utánam jött a vízözön,
Egy kopasz faágon ülve
Holló mondja kár,
Hogy nem lettem politikus,
Ez az eset így tipikus,
Milyen kár, hogy öreg vagyok,
Messze már a nyár!
Szóló.
Refr.:
elkallódtam kézen közön,
Utánam jött a vízözön
Egy kopasz faágon ülve
Holló mondja kár,
Hogy nem lettem politikus,
Ez az eset így tipikus,
Milyen kár, hogy öreg vagyok,
Messze már a nyár!
Csikorog a hideg,
Lábnyomok a hóban,
Öreg holló meditál
Egy izomtrikóban.
Egy bajom van nekem,
Nem lehettem páva,
Sajnos nem lehettem
Tulipános láda.
Nem lehettem politikus,
Nem lehettem féreg,
Gerinc nőtt a hátamba,
Bocsánat hogy élek!
Refr.:
Elkallódtam kézen közön,
Utánam jött a vízözön,
Egy kopasz faágon ülve
Holló mondja kár,
Hogy nem lettem politikus,
Ez az eset így tipikus,
Milyen kár, hogy öreg vagyok,
Messze már a nyár! |
