Anya
Mutter
Nagyon öreg gyermekek könnyeit
Összefűzöm egy fehér hajszállal
A levegőbe dobom a nedves láncot
És kívánom, bárcsak lenne anyám
Nekem nem világít Nap
Nem volt mell, amelyik tejet sírt volna
A torkomat egy cső szúrja
Nincs köldök a hasamon
Anya
Én nem nyalhattam mellbimbót
És nem volt öl, ahol elrejtőzhettem volna
Senki sem adott nekem nevet
Gyűlöletben és mag nélkül születtem
Megesküdtem ma éjjel
Hogy az anyának, aki sosem szült meg engem
Betegséget küldök
És aztán hagyom elsüllyedni a folyóban
Anya
Angolna él a tüdejében
Homlokomon egy anyajegy
Kivágom egy kés csókjával
Még ha bele is halok
Anya
ó adj nekem erőt |