Rám ült a kétség, a bánatmadár
El kell viselnem, akkor is hogyha fáj
Eloszlott múlt, előttem a halál
A pusztítás már bennem táncot jár
Belülről izzó vágy emészti testem
Nem látom a fényt, elvakít és éget a vágy
Hogy minden, ami van lesz és volt
Az enyém legyen, érezhessem azt hogy élek
Ismerned kell az érzést, mikor egy érzék fogva tart
Érezni akarod a tapintást, hallani akarod a hangot
Látni akarod a formát és beszívni az illatot
De aki érez az nem te vagy, csak egy géppé összeállt anyag
Belülről izzó vágy emészti testem
Nem látom a fényt, elvakít és éget a vágy
Hogy minden, ami van lesz és volt
A tűz és a víz, a hang és a forma
A nap és a hold, az ég és az űr
Az enyém legyen, érezhessem azt hogy élek |
