Egyedül bolyongok a végtelen térbe
Valami hajt, hogy mindig visszatérjek
Nem érzek változást
Nem emlékszem, hogy miért vagyok itt
Egyedül játszom az élet színpadján
Végrehajtom az utasítást
Valami rángat, érzem a ritmusán
Ahogy rajtam halad át
Magával csábít, nem ad feloldozást
Csak örökös tapasztalást
Ha mindent megértünk életeken át
Végre eljön a szabadulás
Pereg a film, állandó a változás
Elviselem a csillagok rohamát
Csak jussak minden falon át
Tudom, eljön a szabadulás
Mi az ami fáj
A kezdet, az elmúlás
Az élet kérdét tett fel nekem |