Téli éjjel, sikátorban
Hang sikít fel, nem egymagában
Sikátorban áll egy férfi
Sikító nő sebeit nézi
A nő testéből ömlik ki a vér
Férfi szívébe félelem nem fér
Gyűlölet. Gyűlölet van a szívében
Gyűlölet, mely sok van az életben
Félelem nélkül leszúrta a nőt
Ki fájó szívvel nézte őt
Két életet ont ki ez éjen
Hogy a nő hasába új élet ne kéljen
A nő sír a babája miatt, bosszúra esküszik
De nem lesz belőle semmi, mert vérezve fekszik
Elátkozza, nem kívánja a halálát
Sokáig éljen, és érezze az élet magányát
Mihelyt ez a mondat elhagyta a száját
Nem élvezte többé a világ csodáját
Utolsó lehelete kijött a száján
Piros folt nem látszott az arcán
A sors ezután csak kínozta férfit
De az ő gyötrelmeit senki nem nézi
Bekövetkezett, mit a nő megjósolt
Visszakapta, amit bőrén felhorzsolt.
Manó 2005. |
