’87-nek tavaszán megszülettem én
Nem a gólya hozott, az a sztori átverés
Elszálltak gyorsan az évek, a hónapok
Módszeresen töltötték belém a programot
„Ezt ne csináld! Azt úgy csináld!” mást se’ hallottam
De jó gyerekként mindegyik szabályt be tartottam
Fiatalként mindenkinek kell pár jó tanács
De egy bizonyos kor után elég lenne már
Minden nap csak azt hallom: „Nem ezt vártuk tőled”
Mikor látjátok már be, hogy ez lett belőlem
Tudom én, hogy mi a rossz, és mi a jó dolog
Mondhatjátok akárhogy, megváltozni nem fogok
Megértem én azt is, hogy csak jót akartok ezzel
De elmondani nem kell százszor, elég lesz csak egyszer
Úgy érzem, már megtanultam látni, nem csak nézni
Hagyjátok, hogy dönthessek valamiben én is
Köszönök szépen mindent, a mindig biztos támaszt
De vegyétek már észre, hogy benőtt a fejem lágya
Minden nap csak azt hallom: „Nem ezt vártuk tőled”
Mikor látjátok már be, hogy ez lett belőlem
Tudom én, hogy mi a rossz, és mi a jó dolog
Mondhatjátok akárhogy, megváltozni nem fogok |
