Elfog a félelem
Hogy nem is létezem
Csak te vagy és álmodod az életem
Úgy tűnik hirtelen
Elveszett mindenem
Szikla súlya a mellemen
most jött el az idő
arra, hogy te is kiszállj
vitorlákat bonts
és soha, soha meg ne állj
Nem fáj rég, begyógyult magától – csak télen érzem néha még
A gondolat vizén elúszom tőled távol, nincs több mit elfelejthetnék
Nem emelek falat
Bennem nincs harag
Úgyis megtalál aki elfogad
Csak egy seb maradt
Heg a mell alatt
Felszakítani nem szabad
Ússz el a gondtalanság
Új és vad vizén
Hisz te sem tudhattad,
Hogy a jövő mit ígér
Nem fáj rég, begyógyult magától – csak télen érzem néha még
A gondolat vizén elúszom tőled távol, nincs több mit elfelejthetnék |