A pohár szélén lecsorgó forró csokicsöpp vagy nekem
Mint hegyből a kő vagy tóból a víz lettél itt hirtelen
Hé, hova jutok én, ha minden az enyém
De valami mégis kell nekem
Nevetve szakítja szét a hiányod bennem
Téged és engem
Amíg alszol, én csak a tenyeredbe ásítok
Téged és engem
Mikor a fülembe súgtad a szerelem nagy titok
Nem sötét az ég, csak annyira hogy épp belássam
Nem úgy fúj a szél, csak épp, hogy bírja a vállam
Nem nagy a kérdés, csak a válaszom túl kicsi még
Nincs itt már semmi más
Csak amit, te kérsz, te akarsz, te vársz |
