Stampedli – A mi földünk
Akármerre járok szép hazám, Te mindig visszavársz,
A négy folyód, és földed, mit idegenben találsz,
Mond annyi vér ugye nem hiába hullt,
Mond, hogy hosszú még az út!
Erdélyről még hallgatom fájó énekét,
Vihartól megtépett szép történetét,
Érzem e föld még most is visszavár,
Óó, és nem lesz majd határ!
Ez a föld, még most is a mi földünk,
Nem hagyjuk senkinek sem, hogy elvegye tőlünk,
Magyar mód akarunk élni szép Magyar Honban,
Istentől kapott Kárpátokban!
Szép hazám, csak még egyszer vedd fel kardodat,
Az igaz szó, se ne a bosszú vezesse harcodat,
Amíg élsz óvjad, védd nemzeted,
Vihar tépte árva Népedet!
Vers:
Amíg ez nem lesz, csak lehorgasztott fejjel,
Megtört gerinccel, üveges tekintettel,
Némán állva, tükörbe sem nézve,
Állhatunk a súlyos rabigát viselve.
Gondold végre jól meg, drága Honfitársam,
Ha nem mondod elég, rab leszel hazádban,
Rab lesz gyermeked, rab lesz unokád is,
Félsz otthon tovább, vagy teszel végre mást is?!
Szöveg: Létai M. - Imre P. |
