Árvíz
Kétezer éves ének
Volt idő nagyon rég, mikor csalódott százak kérték
Építsünk egy boldog szép hazát.
És úgy hozta az élet, hogy teljesült az ígéret
A csák nemzetség tartotta szavát
Békességben éltek, több száz boldog évet,
De a sors könyvében nyílt egy új fejezet.
Mert jött kilencszázhetven, ördögi vörös ködben
Észre se vették, hogy történhetett.
Volt idő nem is rég mikor a hatalom fiai kérték
Teremtsetek magatoknak új hazát.
És úgy hozta az élet, hogy teljesült az ígéret
Pusztított a víz, robbant a gát.
Elköltözött szépen, bánattal szívében
Hétszáznegyvenkilenc áldozat.
Könnyes szemmel nézték őseik örökségét,
Ahogy az árvíz mindent magával ragad.
Egy tollvonás az élet, megölték a szépet
A dicső múltból semmi nem maradt.
A történelemkönyvben még megemlítve sincsen
De a rakétasírok csendben alszanak. |
