A GYÖKÉR MEGMARAD
TISZTA SZÍVVEL, ÚTTALAN UTAKON
Ezerszáz esztendeje már,
hogy hazát foglaltak őseink e földön,
s őrizték vérrel, ésszel és türelemmel
ezerszáz esztendőn keresztül,
hogy hazánk legyen az ég alatt.
Gyökerünk lenyúlt mélyre, mélyre
egészen le Erdély szívébe,
s a mai napig ott maradt.
Történelem viharai
csapkodták, verték ezt a földet,
megtanítottak élni, halni
mégis magyarnak megmaradni.
Élünk ma is, ahogy lehet
s Isten-hitünk szent erejével,
magyar szívünk szeretetével,
őrizzük ezt a gyökeret.
Míg Isten a mi menedékünk
és hűség minden fegyverzetünk,
addig félnünk nem szabad:
mert a gyökér az megmarad!
Ki hűséget vet- életet arat,
és a gyökér az megmarad!
Megtanítottak élni-halni,
Mégis magyarnak megmaradni! |
