Fűzfa ága reám hajlik
Kétezer éves ének
Hegyek, völgyek között járok
Szívemen ezeréves átok
Hegyek völgyek álljatok meg
Hadd panaszkodjam el nektek.
Engem anyám elátkozott
Mikor a világra hozott
Azt az átkot hozta reám
Ország - világ legyen hazám.
Én istenem rendelj szállást
Már meguntam a vándorlást
A vándorlást a bújdosást
Az idegen földön lakást.
Refr.
Fűzfa ága reám hajlik
De a virág már nem nyílik
Utam nem találom
ezen a világon.
Mennék én is ha mehetnék
Mint a sólyom szárnyra kelnék
Foglyul ejtett büszke madár
Akkor szép ha szabadon jár. |
