Kéthelyi menyecskék
Hajnaltűztánc
A kéthelyi menyecskék,
Ugrálnak, mit a kecskék,
Szeretőjük mindig más,
Az uruk csak ráadás.
A kéthelyi menyecskék,
Ugrálnak, mint a kecskék,
Hazajönnek vizesen,
Csókot adnak szívesen.
A baglasi hegy alatt,
A kabátom ottmaradt,
A baglasi hegy alatt,
A gatyám is ottmaradt.
A kéthelyi híd alatt,
Leány a legény alatt,
Azért feküdt alája,
Viszketett a csuhajja
A kéthelyi leányok,
Olyan szelíd bárányok,
Nyírni hagyják magukat,
Árulják a gyapjukat.
A baglasi hegy alatt,
Lányok sütik a halat,
Papirosba takarják,
A legénynek úgy adják.
Viszik, viszik a szilvát,
Válogatják a javát,
Én is ettem belőle,
Szerelmes lettem tőle.
Ne nézz reám, ne, ne, ne, mert nem vagyok a fene,
Nem akarlak megenni, csak a szemed kivenni.
Ha kicsi is a legény, lesz belőle vőlegény,
Széket tesznek alája, úgy mászik fel az ágyra.
Egyszer voltam nálatok,
Leszakadt az ágyatok,
Úgy recsegett ropogott,
A szalmája szotyogott. |
