A félvilágot is befuthatod
más ember földjén, testvértelen leszel,
s elfúj a szél,mint kósza őszi lombot
ha nemzetedről megfeledkezel!
Te bús magyar, kit száműzött hazád
s idegen zsarnok lakja otthonod:
bús sorsodért ne vádold nemzeted,
kit úgy tűnik, Isten is otthagyott.
A látszat csal, Isten ma is a régi
Te hagytad őt el, te és a többiek,
s amig vissza nem zarándokoltok Hozzá,
s a múlt hibáit le ne törölitek:
Refr.Magyar földön nem lesz új Magyarország
gaz és szemét nem terem nemzetet!
S a gyűlöletet nem mossa le semmi,
csak az összetartó igaz szeretet! |
