Lassan eltűnt minden fény,
És rám borult az éj,
Az óceán végtelen tükrén.
Nincs iránytűm nincs remény,
Gyúlj ki csillagfény,
Vezess tovább, nélküled elvesznék.
Az éjszaka börtönbe zár
Fényedre vár
A vándor indulna már,
A világ vár még rá…
Magába szív az üresség
A csendet vad szél tépi szét
Szomorú szürke most az ég.
Nem tudom, hol vagyok,
Mert fényed nem ragyog,
Merre vagy, miért nem láthatom.
Az éjszaka korom sötét
Fényedre vár
A vándor indulna már,
Várnak még rá.
Ragyogjon fényed felém,
Ezüst-szín tündöklés,
A vándor úgyis hazatér
A vándor végül hazatér,
Mély, gonosz sötétség,
Hideg, vad hullámverés,
Egy vágy sodor a végtelen felé.
A felhő fátyol szétszakadt,
Mutasd végre önmagad,
A biztos part csak egy pillanat. |
