Az emberek álarc mögött élnek
Azt hiszik ők a jövő, mégis félnek
Bezárt világukban nincs előttük cél
Eltemették rég a tüzes ősi vért
Nehéz, és sötétből lesnek rád
Még élsz, és ha végig érsz, a legvégén ott várunk majd rád
Várunk rád
Emlékek tűnnek át a szürke múlt ködén
Hívnak, széttépik a hazugság leplét
Kitörsz a falak mögül, hited egyre űz
Nem hunyt ki benned, még mindig lobog a tűz
Nehéz, és sötétből lesnek rád
Még élsz, és ha végig érsz, a legvégén ott várunk majd rád
Várunk rád
Refr.:
Villámfényes éjszakán
Álmodtál
A lelkünk tovaszállt
Szállj fel hát
Ha a holdfény hófehér
Szíved harcra kér
Legyen kék az ég hív egy
Elveszett nemzedék
A holdfény hófehér
Ez egy álom-színű fény
Tenger-kék az ég hív egy
Elveszett nemzedék
Elátkoztak minket szenvedtünk sokat
Tépjük le kezünkről a rozsdás láncokat
Vérrel festett törvény soha nem változhat
Nem adjuk fel, megőrizzük álmainkat. |