Száz mélyen szántó gondolat zuhan rád
Várj, ne mondd el, hisz érzem, tudom már.
Ne szólj, szívedbe most a kétség kése váj,
Éreztem legbelül, egy másik élet vár.
Nézd mint hullik épp egy olvadó lélekben szét
Mit építettél, mit védelmeztél, mi belőled élt.
Volt, hogy kéz a kézben várattuk a jövőt,
Egy pillanat, örökké… megállt az idő.
És volt, hogy vágyakozva, félve éreztem át
Szemedben a jégvirág szavát.
Nézd hogy hullik épp egy olvadó lélekben szét
Mit építettél, mit védelmeztél, mi belőled élt.
Érezned kell, nekem az álmod a legfontosabb
Vak remény már nem hívogat
Csillagok véréből vagy
Értem már, téged egy más ember vár, de bármi kell, számíthatsz rám! |
