Szemedben látom a fájdalmat, mit az élettől kaptál.
Lelkedben látom a félelmet, mit az ördög rót ki rád.
A tested fájdalmas kínoktól szenved és várja a megváltást.
Fekete felhők árnyékától a fény nem ragyog rád.
Lelkünkben a tűz, régen arra vár,
Fénye úgy ragyog, mint égen a szivárvány.
Lelkünkben a tűz, új életre kél,
Fénye oly erős, mint egy ősi szenvedély.
Minden ébredés egy álom, minden álom egy rettegés.
Minden elhangzott hazugság egy igaz szót tép szét.
Gyűrött arcal nézed a múltad és a jövőt ami vár.
Megcsonkított lelkek hangja szálljon az éjjen át.
Lelkünkben a tűz, régen arra vár,
Fénye úgy ragyog, mint égen a szivárvány.
Lelkünkben a tűz, új életre kél,
Fénye oly erős, mint egy ősi szenvedély. |
