Vérbajos korcskutyák vesznek körül,
Széttépik testemet,
Mindent elvesznek tőlem,
De soha nem adom a lelkemet.
Habzó szájjal rám vadásznak,
Eltipornak, meggyaláznak,
Mindent elvesznek tőlem,
De soha nem adom a lelkemet.
Mert én rockernek születtem, így is halok meg,
Nem érdekel, hogy mit gondolnak rólam az emberek,
Rockernek születtem, így is halok meg,
Tudom jól, hogy a pokol tüzében, égek majd el.
Egy fertőzött világba születtem,
Hol minden ember beteg,
Mindent elvesznek tőlem,
De soha nem adom a lelkemet.
Lángok mardossák testemet,
Kiszívják a véremet,
Mindent elvesznek tőlem,
De soha nem adom a lelkemet.
Mert én rockernek születtem, így is halok meg,
Nem érdekel, hogy mit gondolnak rólam az emberek,
Rockernek születtem, így is halok meg,
Tudom jól, hogy a pokol tüzében, égek majd el.
Láncra vernek, kerékbe törnek,
Felgyújtják testemet,
Mindent elvesznek tőlem,
De soha nem adom a lelkemet.
Fájdalmas kínok közt láncra verve,
Rabszolga nem leszek,
Mindent elvesznek tőlem,
De soha nem adom a lelkemet.
Mert én rockernek születtem, így is halok meg,
Nem érdekel, hogy mit gondolnak rólam az emberek,
Rockernek születtem, így is halok meg,
Tudom jól, hogy a pokol tüzében, égek majd el. |
