Gyermekként még nem ismertem,
Az embereket még nem érthettem,
Hazudok, mikor azt súgja a lelkem,
A gép forog és ez így van rendben…
Azt látom, mitől én is félek,
Rohannak, tétlenül múlnak az évek,
És az ifjú még mindig nem látja,
Miért kell küzdeni a nagyvilágba!
Refrén
Álmodtam gyermekként,
Felébredtem emberként,
Az egyetlen, mire emlékszem,
Hogy gyermekként még élhettem.
A múltban járó nem érdekes,
A jövőbe néző félelmetes,
Megélni azt, ami naggyá tesz,
Álmodni újra, míg valóság lesz!
Nem világról, nem is rosszról,
Nem kincsekről, szép javakról…
Hiányzik az, mit átéltem rég,
Álmodnom kell valakiért! |
