Rossz korban ébredt, egy angyal talán,
A világ, mit látott, kő és magány,
A tisztítótűzzel játszol ma már,
Mellettem ébred, de távolba néz, kis csókot hintett és indulni kész…
Refrén
Ne építs magadnak ajtót,
Bejön a holnap bánata,
Tegyek olyat, mitől félek,
Ok nélkül legyek boldogabb.
Van rá esély, sok száz alkalom,
Megteheted, de nem akarod,
Akkor vagy más, ha kérded:
Tegyek olyat, mitől félek?
Az érzés a széllel, repül tovább,
Fojtogat, ölel, csak az emlékekbe már,
Arcomon ráncok, percek talán,
Volna még álom, de rosszat akart, és messze innen a távolba tart… |
