Elegen szartatok már a világra
Keljen föl a szél, járjon a szája
Lassú zivatar mossa a kedvem
Siratom az álmom éberen
Kialudt fáklya, köröd bezárult
Eljött az a perc időd beárult
Forgó szakadék gyomra kitárul
Elevenen elnyel bárhol
Bridge:
Azt sem értem mikor miért kergetnek el az emberek
Hidat emel mind a kétség, el kell engedd
Refr.
Hajt valami cél, idegen testben megtalál
Űz, haza kísér, a hatalom lassan félreáll
Azt akarom én, az éjjel minden ész beérjen
Egy vihar kavarjon fel
Elegen haltatok már a világban
Pusztítson a tűz égjen a máglya
Hosszú haladék az isteni kegyben
Követem az álmom részegen
Remeket szabtál, tervez az ember
Kialudt fáklya perzseli lelkem
Öt jó hegedűs bontja a rendet
Elevenen elnyel a kezdet |