A sötét órák már elvettek mindent
Az ízük keresztre feszített
Vártam a hajnalt, a halált vártam,
De a lelkem mélyén...
...a lelkem mélyén
Átkoztam a napot, átkoztam a percet,
Én vissza mentem volna, de már nem lehetett...
Nem lehetett...
Minden érzés elmúlt, emléke is halott...
Testem béna, a szívem fagyott...
A testem reszket, mert a lelkem elhagyott,
A testem reszket, mert a lelkem elhagyott.
Álmodom ismét várom a hajnalt,
A halál elringat, vérző sebem felszakad.
Kereslek téged, arcod tisztán látom,
Lelkem mélyén már érzem, közeleg halálom.
Minden érzés elmúlt, emléke is halott...
Testem béna, a szívem fagyott...
A testem reszket, mert a lelkem elhagyott,
A testem reszket, mert a lelkem elhagyott.
Emlékszem rád a mélyből,
Sötét álmaim egyike te voltál
Néhány évszázad óta várlak,
Minden sóhajom kihalt.. |