Hogyha szólít (Jocc)
1. Mint ’86-ban Kijevben, én annyira megijedtem
Mikor a szirénák felbömböltek, az ajtómon bedörömböltek
Indulni kell, hagyd itt a motyót, ágyat, asztalt, TV-t, a klotyót
Konzervkaját, gitárt hozz, mással ne is foglalkozz
Hogyha szólít, menni kell, ezt te is tudod jól
Az utcákon már dübörög a rock ’n’ roll
2. Látom az úton, látom a tereken, látom a támadó fekete seregen
Az őrület jegyét, elemészt minden várost, minden megyét
Ki gyújtotta meg a tüzeket? Már nem számít a lényeg, hogy ég
Nem olthatja el semmi hatalom, hiába zokog az ég
Hogyha szólít, menni kell, ezt te is tudod jól
Az utcákon már dübörög a rock ’n’ roll
Refrén: Ez az élet tönkretesz, teszek rá
Fáj a fejem, Aszpirint veszek rá
Nem lehet másképp, ne harcolj
Ölj meg, halj meg, pusztíts rock ’n’ roll
3. Odakint izzik a zsarátnok, indulok, hívnak a barátok
Minden este újabb ütközet, ne dumálj inkább adj tüzet
Kimaradok, ma nélkülem alszol, nem nyughatok, ha a rock ’n’ roll hajszol
Izzik a vérem a parázstól, ha csatazaj bömböl a garázsból
Hogyha szólít, menni kell, ezt te is tudod jól
Az utcákon már dübörög a rock ’n’ roll
Refr. |
