Megszületsz, rossz helyre, élsz, ahogy élsz
A küzdelem a létedért minden erőt felemészt
Napról napra, évről évre gürcölsz, de nem jutsz előbbre
Az életed, úgy érzed, véget nem érő mókuskerék
Másnak miért jutott több, mint nekem, ő miért jobb?
Másnak miért jutott több öröm, az élet velem miért volt gonosz?
Önsajnálat remek dolog, mindenről a világ tehet
Pedig felelős vagy mindenért, ami történik veled
Ne siránkozz, ne vágyj többre attól, ami jár
Ne törődj azzal, amit nem érhetsz el, hiába hajt a vágy
Mert panelba szültek szemétdombra, betontornyok közé
A béka a kútban hiába álmodik, az óceán soha nem lesz az övé
Hiába harcolsz, hiába küzdesz, a sorsod ugyanaz marad
A világ nem fog megváltozni, ami formázható, az a tudat
Mert nem az a gazdag, akinek sok van, ő mindig egyre többet akar
Az igazán gazdag ember az, aki elégedett azzal, ami van
Ne siránkozz, ne vágyj többre... |
