Árva csüggedt életünket láncon húzzuk mindörökre
Átlagos hősök a hétköznapok szürke tengerében
Valódi harc, megannyi fáradt arc
Igazi értékekért, amiket nem pénzben mérnek
Egymás után pergő lapok, napról-napra élt valódi élet
Küzdenek puszta kézzel, tűzzel, vassal, izzadsággal
Küzdenek tiszta szívvel, szemtől szemben egy rohadt világgal
Nem születtek jó helyre, most már mindegy, az isten verje
Rossz idő, rossz helyen, életfogytig küzdelem
Talán furcsán nézik őket, tisztességes módon élnek
a becsület, csak ez maradt, mert a hatalom kifoszt, szívja a véred
Ellopja az életet, a legszebb éveket
Rossz idő, rossz helyen, névtelen hősöket teremt
Hosszú, kínos év a kurta nap és századok múltán
Még mindig száll a gálya, és sírva húz a rab
S bár modern lett a világ és korszerű a gálya
Az arc nélküli hősöknek ugyanolyan hajlott a háta |