Illúzióban élsz, nem tudod honnan jössz, hová mész
Nem tudod meddig élsz, s ameddig élsz mi vár még rád
Öröm, bánat, de mennyit üt még az óra, vajon hányat?
Este, reggel már megint felkelt a nap az égen és újra éled
Ahogy tegnap... ugyanaz az érem
Ugyanúgy fordul, már megint rosszul
De lehet, hogy mindkét oldalra ugyanazt vésték
Nincs mérték, versenyfutás az élet
Értsd meg, hidd el, hogy a végén az idő lesz a győztes
16 év után talán kicsit több, úgy tűnt minden rendben van
Ittunk, hánytunk, szívtuk és fújtuk, a világ zsebben van
Azt hittük
Az élet szép volt, a test még ép volt, minden nap gondtalan
De 20 év eltelt és úgy múlt el, mint egy röpke pillanat
És lassan elrohad a test, lemállik a máz
Az arcon ráncokat hagy, minden év egy újabb vonás
Figyelmeztetés, a púder nem takarja el
A fiatalság múlik, lassan sorvad el
Ilyen ez a test, ilyen ez a világ
Becsap a látvány, s a szíved járja át
Hideg penge a fájdalom, ahogy az élet múlik el
És hiába teszel bármit, a test lassan sorvad el
A szike hiába vágja
A feszített ráncok bálja
Az idő türelmesen vár és végül annál jobban fáj
Minél jobban ragaszkodsz hozzá |
