L. A. emlékére (Lehoczki Attila)
Túl korán talált a halál
A szeretet ünnepét gyász borítja már
Hány barátot és bajtársat veszítünk még el
A Magyarok Istenének miért egy fiatal élet kell
Sokszor könnyes szemmel gondolok rád
Az emlékek magányosan csendben törnek rám
Én folytatom a harcomat, amit veled kezdtem el
19 évnyi küzdelmed utat mutat nekem
Vigyázzunk egymásra, amíg lehet
Nem tudjuk a holnapot vajon megérjük e?
Nem harcban, de elveszett és neki nincs tovább
Éltében harcosként szolgálta a hazát
De egy nap mi a barátaid követünk téged
S akkor te majd ott vársz ránk a Csillagösvényen
A halálunk nem hiába történik talán
Vár ránk az örök élet őseink oldalán
Nem fogtam még mindig fel, ez nem lehet
Szeretnék veled nevetni a közös emlékeken
Hátralévő életemben nem láthatlak már
Attila csak azt kívánom: Békében nyugodjál! |