Véres hajnal
Erős jellem, büszke lélek
Ezek nélkül semmit se érek
Véres lett a hajnal, porfelhős az ég
Az ellenség már tudja, itt van már a vég
Vörösen izzó szemmel, népünkre gondolunk
Megdörrenek az ágyúk, rohamra indulunk
Mindenhol véres testek, és sebesült katonák
Fajunkért halt meg, sok ezer bajtárs
Győztes ének töri, meg az éjszakát
S büszkén lengetjük meg, a Magyarok zászlaját
A halott bajtársak lelke, felszállt az égig
Nem felejtjük el őket, mert kitartottak végig
Fejfájukon virág, családjukat védték
A hungarista eszmét, magukénak hitték
És ha meghalok majd egyszer
Ne egy ágyban haljak meg
Ha elvészek hát inkább
Harcban vésszek el |
