Nagy a nyomor
Pultnál állok, füstöt fújok,
holnap vár a gyár!
A sarokban egy részeg hangosan énekel,
neki az élet fáj!
Még egy pohár, még bírja máj,
hisz bírja minden este,
indulok haza egy sárga Csepelen,
és arcomat az útra festem!
Nagy a nyomor, mert üres minden gyomor,
de cigire még futja,
az asszony elhagy és rámdől a ház,
de azért letekerek még a "kút"-ra!
Még egy pohár, és már nem érdekel,
miért néznek így rám az emberek,
még egy balon, és elalszom,
de miért a temetőben ébredek?
Újra tölt egy újabb kört
a pulton áll az újabb fröccs.
Drága a szóda, nem kell a borba,
Sok disznó, kevés korpa!
Szív és szűr, a kancsó ürül,
de befér mellé néhány gyűszű!
Alig látok még épphogy állok,
A pultos rámszól: "Viszlát, zárok!"
Stabil a pult, a fejem az rút,
sorsom engem agyon súlyt.
Az emlék kevés, mint az evés,
Jobban élni? Nem voltam elég! |