Siralomház, végső óra, kívánságom három volna
Az első szóljon az Istenhez, legyen jó a kedvesemhez
Magányában bátorítsa, a szívét ne szomorítsa,
Élj boldogan, édes lelkem, keress jobbat, felejts engem
Másodjára azt kívánom, hogy az anyám óvja álmom
Édesanyám fogd a kezem, ne érjen el a félelem
Egykor kezed félrelöktem, szülői házból elszöktem,
Istent, embert nem becsültem, űzött haramia lettem.
Édesanyám, jaj, rossz voltam, messzire elbitangoltam,
vér szennyezi már kezemet, ezért veszik életemet.
Elment a madárka, üres a kalitka,
mind azt fújdogálja, visszajő tavaszra
Ha tavaszra nem jő, búzavirulásra,
de ha akkor sem jő, tudom, sohasem jő.
Halljad, bakó - így lesz három - az utolsó kívánságom:
Ne mondd el a nagyvilágnak, hogy a betyárt sírni láttad.
Itt a kendőm, babám varrta, könnyűivel átitatta,
ezzel kössed bé szememet, mikor veszed életemet
Elment a madárka, üres a kalitka,
mind azt fújdogálja, visszajő tavaszra
Ha tavaszra nem jő, búzavirulásra,
de ha akkor sem jő, tudom, sohasem jő. |